Húsvéti szokások – fess tematikus számfestőképet az ünnepre
Röpke egy hét és már itt is van nagypéntek, majd jön a húsvét, így a készülődés lassan a tetőfokára hág. A lányok hímes tojásokat festenek, a fiúk versikéket tanulnak, valamint beszerzik a locsoláshoz szükséges kölnit. Számos szokás és hagyomány köthető a húsvéthoz, amelyek a számfestőképeken is megelevenednek.
BARKAFA DÍSZÍTÉSE
A két legnagyobb keresztény ünnep a karácsony és a húsvét. Az előbbinél Jézus születését ünnepeljük, míg utóbbinál a kereszthalálára és feltámadására emlékezünk. Érdekes módon mindkét jeles időszakhoz egy-egy növényt is társítunk: a karácsonyhoz a fenyőt, míg a húsvéthoz a barkát.
A barka szimbolikájának két magyarázata is lehet. Az egyik, hogy amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe, az ünneplő tömeg pálmaágakat lengetett. Mivel Magyarországon a pálma nem lelhető fel, így a helyét a barka vette át. A másik, hogy Jézust a bárány szimbolizálja, a bárány és barka pedig mind kinézetre – mindkettő puha, gyapjas -, mind a szavak eredetét tekintve hasonlóságot mutat.
A barkaágak a néphagyomány szerit sok mindenre jók: az eresz alá dugva megvédte a házat a villámcsapástól, az elásott barkavessző a földben élő kártevőktől óvta meg a termést, a boroshordóra helyezett pedig a következő évi bortermést biztosította, de a tűzhelyre is dobtak barkát az asszonyok, hogy a családot védelmezzék minden bajtól.
TOJÁSFESTÉS
A tojásfestés régi időkre visszanyúló, világszerte ismert hagyomány, amelyet még ma is előszeretettel felelevenítenek a lányok és asszonyok húsvét közeledtével. A tojás a termékenység és az újjászületés szimbóluma, megfestésével kapcsolatban pedig itthon az első írásos emlékek az 1200-as évekből származnak. A tojások pirosra színezése valószínűleg a vérrel áll kapcsolatban, húsvétra vetítve pedig Krisztus vérét is jelképezi. Egyes vidékeken az sem volt mindegy, hogy egy lány milyen színű tojást adott a fiúnak, aki meglocsolta. A pirossal azt üzente a legénynek, hogy udvarolhat neki, a zöld pedig elutasítást jelentett. A tojásokat a legtöbb országban egyszínűre festik, Magyarországon azonban még ma is sokan hódolnak a tojásdíszítés különféle módozatainak.
ÜNNEPI MISE
Ahogyan fentebb már írtuk a húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe – ha nem a legnagyobb. Ilyenkor arra emlékezünk, hogy, az Újszövetség szerint, Jézus a nagypénteki kereszthalála után, harmadnapon, azaz vasárnap feltámadt, ezzel pedig megváltotta az emberiséget a bűneitől. A húsvét voltaképpen nem is a manapság ismert néhány napra korlátozódik, ugyanis a húsvéti ünnepkörhöz tartozik a nagyböjt, a virágvasárnap, a nagyhét, a nagypéntek, a nagyszombat, sőt a pünkösd is.
A szent miséknek külön rendjük van ilyenkor: nagycsütörtökön az utolsó vacsorára emlékezünk, és ezen a napon a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egyetlen mise tartható az esti órákban. Nagypénteken sehol sincs mise, helyette Igeliturgia van, áldoztatással. Nagyszombaton valójában semmilyen szertartás nincs, a szombat esti istentisztelet ugyanis – mivel sötétedés után történik – már vasárnapnak számít és vasárnapi vigíliának nevezik, amely a keresztények szerint az év legszebb és legösszetettebb szertartása. Húsvétvasárnap pedig ünnepi szentmiséket celebrálnak. Érdekesség, hogy a húsvéthétfőnek nincs egyházi jelentősége, ekkor inkább a hagyományoké és népszokásoké a főszerep.
Ha tetszett a blogbejegyzés, nézd meg húsvéti számfestőinket – még nem késő velük hangolódni az ünnepre!
